Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 23 találat lapozás: 1-23
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2000. október 20.

Az Romániai Magyar Demokrata Szövetség választási programjában az eddigieknél jelentősebb hangsúlyt fektet az erdélyi régiók specifikus problémáinak, igényeinek képviseletére. Az RMDSZ kampánya lehetőséget nyújt arra, hogy az RMDSZ vezetői körútjaik során feltérképezzék az erdélyi falvak, városok magyar lakóinak konkrét gazdasági és szociális gondjait - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Az elkövetkező hetekben a szövetségi elnök, Frunda György, az RMDSZ államelnökjelöltje, valamint a Szövetség képviselői végigjárják Erdély településeit, ahol választási fórumokon találkoznak majd a helyi magyarsággal. Okt. 22-én kezdődő kampánykörútja során Markó Béla szövetségi elnök Marosvécsre látogat, a további állomások: Disznajó, Marosfelfalu. /Feltérképezik a települések gondjait. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

2000. október 20.

Magyarpéterlakán Veress Róbert Gyula református lelkipásztor második alkalommal rendezett kórustalálkozót: okt. 15-én megszólalt Udvarfalva, Marosfelfalu, Disznajó, Radnótfája, Körtvélyfája, Magyarrégen és Marosszentgyörgy református kórusa. /Csíky Csaba: Ünnepre jöttünk. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./

2000. június 14.

Kilenc éve, hogy Demeter József szászrégeni református lelkésze pünkösd másodnapjára énekelni hívja a környék dalosait a Zengjen hálaének elnevezésű kórustalálkozóra. Nagy Ferenc, a Seprődi János Dalosszövetség elnöke elmondta, hogy a mostani találkozóra közel 20 kórus jelentkezett. A házigazdák Liliom vegyes kara volt az első, majd Szászrégen, Abafáj, Disznajó, Körtvélyfája, Magyarrégen, Marosvásárhely /Musica Humana női kamarakórus/, Szováta, Nyárádszereda, Radnótfája, Marosfelfalu, és Maroshévíz kórusa lépett fel. /Zengett a hálaének. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./

2001. június 13.

Jún. 2-án, pünkösd szombatján Szászrégenben a főtéren zászlóikkal gyülekeztek a X. találkozóra érkező kórusok és a város fúvószenekarának kíséretével végigvonultak a főúton a református templomig. Évek óta készültek a felvonulásra, de erre a vegyes lakosság miatt nem volt lehetőségük. Most a város önkormányzata és rendőrségi hivatala adott engedélyt erre. Sok kórus volt jelen. A házigazdák kórusai, a Liliom Vegyes Kar és a nőszövetség most alakult női kórusa, Marosszentgyörgy református egyházközségének vegyes kara, Abafája kis kórusa, Küküllőbonyha református egyházközségi vegyes kara első alkalommal szerepelt, Dicsőszentmárton Sipos Domokos Vegyes Kara, Disznajó ifjúsági kórusa, Magyarrégen református egyházközségének vegyes kara, Marosfelfalu női kara, a marosvásárhelyi kórusok /Szabadság utcai református egyházközség Hozsánna vegyes kara, a Gecse utcai kistemplom "Evangélium" vegyes kara/, Nyárádszeredáról a Bocskai István Női Kar, a parajdi református egyházközség vegyes kara, Radnótfája kórusa, Székelyudvarhely Balázs Ferenc vegyes kara, a szovátai Intermezzo női kamarakórus, a szovátai református egyházközség vegyes kara, Udvarfalva reformátusainak vegyes kara. Nagy Ferenc, a Seprődi János Kórusszövetség elnöke a rendezvényen elmondta, hogy tíz évvel ezelőtt egy Nyárád menti kis községből indult el a kórusszövetség megalakítása, amely azóta a Kárpát-medence kórusainak és zenekarainak nemzetközi szakmai egyesületévé vált és a mostani szászrégeni találkozó nagybetűs ünnepe az egész magyar karéneklésnek. /Tizedszerre Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 13./

2001. november 22.

Magyarpéterlakán harmadszor rendeztek kórustalálkozót. Marosfelfalu, Magyarrégen, Körtvélyfája, Marosszentgyörgy kórusa, és Marosvásárhelyről a Gecse utcai Evangélium Kórus lépett fel. /Csiky Csaba: Harmadszor Magyarpéterlakán. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./

2003. április 18.

A szászrégeni Horizont Társulat diákszínpada ápr. 20-án Marosfelfaluban, a kultúrotthonban adja elő a Pléhpofa című zenés vígjátékot. /Zenés vígjáték Marosfelfaluban. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./

2003. október 14.

Holtmaroson találkoztak a világháborúban szolgált, felső-marosmenti honvédek.Ökumenikus istentisztelettel kezdődött okt. 12-én a holtmarosi honvédtalálkozó, Bartha József holtmarosi lelkipásztor kezdeményezésére. Ott volt Szászrégen, Magyarrégen, Marosfelfalu, Marosvécs, Disznajó, Holtmaros, Magyaró, Fickó és Jód "honvédalakulata". Nemes Árpád magyarrégeni lelkipásztor megjegyezte: "amikor a padsorokra nézek, felelevenedik előttem a semmiből teremtődött honvédhadsereg, és az a csodálatos négy év, amikor Észak-Erdélyben is érezhettük, hogy ismét magyarok lehetünk". Meghurcoltatásuk és megaláztatásuk nem ért véget a fegyverletétellel egy időben. "Ellenségekké nyilvánították őket csupán azért, mert szerették a hazájukat és szülőföldjüket" - mondta a szószékről Nemes Árpád. Előkerültek az emléktárgyak, féltve őrzött zsoldkönyvek és dögcédulák, megsárgult képek. /Szucher Ervin: Légcsavar, zsoldkönyv és brómos tea. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./

2002. május 20.

Szászrégenben máj. 18-án kórustalálkozó volt, immár a tizenegyedik. Évtizeddel ezelőtt még álmodni sem mertek volna arról, hogy Szászrégen főterén ünnepélyes magyarok bontsanak szalagos zászlót. "Zengjen hálaének" volt a Felső-Maros menti kórustalálkozó címe. Tavaly volt a jubileumi nagytalálkozó, tizennyolc kórussal, mintegy hatszáz énekessel. Idén kevesebben vettek részt /tizenöt kórus/ a találkozón. A kórustalálkozó nem verseny jellegű, cél az együttlét. A fúvószenekar után elindult a menet a város Ott volt az Abafáji, Magyarrégeni, Radnótfájai, Marosvécsi Református Egyház Kórusa, a Marosfelfalui Női Kar, a Marosszentgyörgyi Vegyes Kar, ugyanonnan a Soli Deo Gloria, a marosvásárhelyi, Szabadság utcai Ref. Hozsánna Kórus, a Kistemplom Evangéliumi Kórusa, a nyárádszeredai Bocskai István Női Dalkör, továbbá a Szászrégeni Református Egyház Nőszövetségi Kórusa, valamint Ifjúsági Leánykara. /Lokodi Imre: Szászrégenben zenghet hálaének! = Népújság (Marosvásárhely), máj. 21./

2002. május 30.

A hagyományteremtés szándékával egy évvel ezelőtt Körtvélyfáján első alkalommal megrendezett reneszánsz énekkari találkozót a közelmúltban a második követte. A református egyház Cantate Domino vegyes kara a Laudate Nomen Domini találkozóra várta dalostársait, közölte Nagy Ferenc, a Seprődi János Kórusszövetség elnöke. Tíz együttes mutatkozott be a körtvélyfáji református templomban: Marosfelfalu református női kara, Magyarrégen református vegyes kara, Marosszentgyörgyi református vegyes kara, a marosvásárhelyi Bernády György Kamarakórus és a marosvásárhelyi Református Kollégium énekkara, Körtvélyfája Cantate Domino vegyes kara, a cserealji református kórus, a marosvásárhelyi Musica Humana női kamarakórus, az udvarfalvi fiatalok kórusa. A találkozó végén valamennyi részt vevő kórus átvehette a Seprődi János Kórusszövetség által adományozott Kodály-emléklapot. /Járay: Reneszánsz dalostalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30./

2005. november 2.

Sáromberkéban nyáron országos IKE-találkozó volt, október 29-én pedig megtartották az V. Teleki Sámuel Kórustalálkozót, melyen részt vettek a Maros-Mezőségi Református Egyházmegye gyülekezeti kórusai, a bonyhai és marosfelfalusi egyházközségek kórusai, valamint a nagysármási fúvószenekar. Több mint 300 vendéget fogadtak a Teleki-kastély udvarán. A rendezvény hagyományosan a kórusok felvonulásával kezdődött. A kórusok zászlaik alá sorakozva vonultak be a református templomba. A vendégek megtekinthették a 2003-ban megalakult falumúzeumot, mely a templom szomszédságában áll. /Nemes Csilla: Egyházmegyei kórustalálkozó Sáromberkén. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./

2006. február 10.

IKE /Ifjúsági Keresztény Egyesület/-csoportok minden európai országban tevékenykednek, az erdélyi 1921-ben jött létre, a kommunizmus megszüntette, majd a rendszerváltozás után 1992-ben alakult újra. Az erdélyi IKE élén a novemberi tisztújító választások után új vezetőség áll. A szervezetről, célokról, programokról számolt be Nagy Tibor elnök, Jakab István volt titkár, Kocsis András alelnök és Ferenczi Levente területi titkár. Az IKE-tisztségviselők, területi irodák és szakosztályok képviselői január végén Algyógyon találkoztak, ahol stratégiai előkészítő munkát folytattak. Kocsis András alelnök a jövőbeli tervek közt felsorolta az erdélyi IKE negyven csoportjának átfogását, az élő kommunikációs lánc kiépítését, és kiemelte a szórványvidékek csoportjainak összefogását. Az erdélyi IKE-hez negyven csoport tartozik – mintegy hatszáz fiatallal, viszont programjaik jóval több személyt megmozgatnak. Kolozsvár rendelkeznek egy területi irodával, Marosvásárhelyen az iroda három éve működik, és a közeljövőben tervezik a sepsiszentgyörgyi beindítását is. Maros megyében 11 bejegyzett IKE-csoport létezik, a három marosvásárhelyi csoport mellett Sáromberkén, Mezőzáhon, Maros-keresztúron, Marosszentannán, Csittszentivánon, Marosfelfaluban, Szederjesen és Marosludason gyűjti köreibe az IKE a fiatalokat. Rendeznek színjátszófesztiválokat, szavalóversenyeket és ifjúsági találkozókat. A havonta megjelenő Visszhang című lap tájékoztat az aktuális programokról. /Mészely Réka: Ökumenikus szervezet a fiatalok itthonmaradásáért. IKE a tisztújítás után. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 10./

2006. július 10.

Görgényüvegcsűrön július 8-án, szombaton szentmise után népviseleti parádé volt, majd a 400 férőhelyes kultúrotthonban következett a műsor. A település 121 évig volt önálló község, 1968-ban csatolták Görgényszentimréhez. A hetvenes évek elején még négyszáz tanuló járt iskolába, ez a szám lassan a felére apadt. Ma három magyar óvodai csoport, teljes elemi tagozat, két gimnáziumi tagozat működik. Fel kellene újítai az utakat. Erre tett ígéretet a néptánctalálkozó vendégeként Lokodi Edit asszony, Maros megye tanácsának elnöke. Nem hagyta ki a találkozást Szabó Éva, a megyei Gyöngykoszorúk feltámasztója. Nagyobb számban jöttek el Kovács Hajnal vezetésével a marosfelfalusi fiatalok és Tamás Ibolya szakirányító is elhozta a szászrégeni művelődési ház diákjait. „Lehetőség lenne itt kőfaragásra, fafeldolgozásra, intenzívebb állattenyésztésre, pisztrángászatra” – írta kismonográfiájában László Imre István tanár, ny. iskolaigazgató (Szászrégen és Vidéke, 2004, 2005). /Bölöni Domokos: Gyermekeink, Erdély gyöngyszemei. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10./

2007. március 1.

Marosfelfaluban a református egyház tulajdonában levő Árpád-kori templomot mintegy 800 évvel ezelőtt, II. Géza magyar király idejében építették a betelepített szászok. A hajó IV. Béla-kori, erről a falba helyezett téglák tanúskodnak. A templom udvarán levő temetőt Szent László rendelete után kezdték használni. E történelmi műemléket szeretné az egyházközség felújítani. Borbély László miniszter megígérte, ha elkészül a terv és a munkálatok költségvetése, megpróbál segíteni. A helyi önkormányzat támogatja a romtemplom felújítását. /(vajda): Ritka műemlék a megyében. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./

2007. május 8.

Az Alsó-Küküllőmenti Magyar Ifjúsági Szövetség szervezte, a Kökényes néptánccsoport volt a házigazdája Dicsőszentmártonban, április 28-án, a Maros megyei magyar gimnazista néptánccsoportok találkozójának. Elsőnek a testvérváros, Hajdúszoboszló művészeti iskolájának táncosai léptek fel, majd a Marosfelfaluból érkezett Bíborka, Mezőpanitból a Muskátli, Holtmarosról a Kék Ibolya, Backamadarasról a Kincses, Segesvárról a Kikerics néptánccsoport. A Kökényes néptánccsoport első alkalommal mutatta be itt a vajdaszentiványi táncrendet. Az Alsó Kis-Küküllőmentén hagyománya van a magyar néptáncmozgalomnak, tanúsítja Gagyi Zoltán ALKISZ-elnök. Több környékbeli településen működött amatőr néptáncegyüttes, és működik ma is, de súlyos anyagi gondokkal küszködnek. A ‘90-es évek elején a Dicsőszentmártonhoz közeli Küküllődombón egy helyi vállalkozó több hónapon át táncházat működtetett, az elmúlt években a dicsőszentmártoni felnőttek számára is megadatott a táncházba járás lehetősége. Az Alsó Kis- Küküllőmentén az évek során egy többlépcsős, részletekig kigondolt néprajzi vonatkozású program indult be. Első lépésként indult el 2004 szeptemberében a magyar népzenét sugárzó rádióadás, majd 2004 októberében a gyermektáncház beindulása. Azóta a gyermektáncház résztvevői Kökényes néven nagy sikernek örvendő gyermektánccsoport tagjai. A Kökényes névadó ünnepélye 2006. április 22-én volt. Júliusban kerül sor az Ádámos községhez tartozó Sövényfalván a Vízmelléki hagyományőrzők I. Találkozójára. Az erdélyi magyar gimnazista néptánccsoportok találkozója szakmai fórumot teremthet. Bemutatják Erdély különböző táncrendjeit a dicsőszentmártoni közönségnek. /B. D. : Gimnazisták néptánctalálkozója. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 8./

2007. július 9.

Lovas kísérettel vonultak végig a falun, majd a művelődési otthonban mutatták be táncaikat a hét végén Görgényüvegcsűrön a VII. Gyöngykoszorú – Néptánc-, Népdal- és Népviselet-találkozó résztvevői. Szász Teréz üvegcsűri tanítónő, a fesztivál szervezője szerint a Görgény völgye egyetlen magyar települése lakóinak sokat jelent az évente megrendezett seregszemle. Színpadra lépett a marosludasi Hajdina együttes, valamint csángó táncokkal a gernyeszegi Boglárka és magyarpalatkai táncokkal a marosfelfalusi Bíborka táncegyüttes is. /Antal Erika: Üvegcsűri Gyöngykoszorú. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./

2008. augusztus 18.

Az immár hagyományossá vált Fedezd fel a Maros-völgyét nevet viselő fesztiválon a szervezők megfeledkeztek a térség magyar lakóiról. Látványos néptáncok, ízlésesen berendezett tájházak, hagyományos eledelek, kézművessátrak, gyerekeknek ökojátszótér, így lehetne jellemezni a háromnapos fesztivált. A programban ugyan helyet kaptak a vécsi, holtmarosi és felfalusi néptáncosok, de az éjszakába nyúló szórakoztatást kizárólag román együttesekkel biztosították. Szintén az egyszínűség jegyében készültek el a fesztivált népszerűsítő plakátok, a műsorvezetők is csak a román közönséget köszöntötték. A hároméves ratosnyai rendezvénysorozatot elindító Dobre nem látott semmi kivetnivalót a dologban: „Mi nem zárkóztunk el a magyar vagy más nemzetiségű vendégelőadóktól, a résztvevői szándékot azonban egy hónappal a rendezvény előtt kellett volna jelezni” – de arra már nem válaszolt, hogy a világhírű pánsípmester Zamfir vagy a legendás Iris tagjai is önmagukat ajánlva jelezték fellépési szándékukat. /Szucher Ervin: Egynyelvű Maros-völgye. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./

2008. szeptember 2.

Második alkalommal tartottak falunapokat Gyulakután. László Árpád polgármester köszöntötte a magyarországi Pétervására testvértelepülés küldötteit. A szabadtéri színpad vonzotta az érdeklődőket. Fellépett a marosfelfalui Bíborka és az erdőszentgyörgyi Cigánybomba-együttes. Bemutatták az Amerikában élő, gyulakutai születésű költőnő, Péterffy Gyöngyi dr. gróf Czegei Wass Albert emlékezetére írt Vezérlő Csillag című kötetét. A könyv Péterffy Gyöngyi Wass Alberthez írt verseit, levelezésüket, tartalmazza, interjúkból, illetve Wass Albert olyan műveiből állt össze, amelyeket a költőnőnek küldött el. A könyv eladásából befolyt összeget jótékonysági célra, diákok továbbtanulási támogatására fordítják. /Mózes Edith: Díszoklevél, könyvbemutató, "Cigánybomba", tűzijáték… = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

2008. október 4.

A szászrégeni Humana Regun Egyesület Hősök és mártírok címmel előadást szervez az aradi vértanúk emlékére október 6-án, a George Enescu Ifjúsági Ház nagytermében. Fellépnek: a szászrégeni Népszínház Kemény János Társulatának Csimm-Bumm gyerekcsoportja, az Öröktűz Ápolói csoportja – a Lucian Blaga Iskolaközpont magyar diákjai, a Lármatűz Csoport – a Petru Maior Iskolaközpont magyar diákjai, a marosfelfalusi Bíborka tánccsoport valamint Szabó Előd és Géczi Jancsi előadók. /Hősök és mártírok. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./

2008. november 18.

Diakóniai otthont avattak Magyarfülpösön. A Diakóniai Keresztény Alapítvány szászrégeni fiókja által működtetett – otthoni beteggondozást vállaló – létesítmény Beresztelke, Magyarfülpös és Kisfülpös településeket látja majd el. A kerületben a szászrégeni és a gernyeszegi után ez a harmadik otthon, januárban várhatóan Marosfelfaluban is megnyílik egy egészségügyi szociális munkapont. Ady István helybéli református lelkész megköszönte a hollandiai testvéregyház jelen levő képviselőinek a támogatást. /(erdélyi): Diakóniai otthont avattak Magyarfülpösön. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./

2009. szeptember 1.

Idén nemcsak Marosfelfaluból, hanem Hargita megyéből is érkeztek néptáncegyüttesek a III. Marosfelfalusi Gyöngykoszorú néptánctalálkozóra, így a székelyudvarhelyi Kék Iringó néptáncegyüttes és a gyergyóalfalui Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület néptánccsoportja is, mondta el Kovács Hajnal főszervező, a helybéli Bíborka néptáncegyüttes vezetője. A szászrégeni fúvószenekar fújta a gyülekezőt, majd tizenhárom tánccsoport vonult fel a községben. /(antalfi): III. Gyöngykoszorú- néptánctalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./

2009. szeptember 2.

A még csak Marosvásárhely körzetében nézhető Erdély Televízió (ETV) a Helyi Televíziók és Független Stúdiók Fesztiválján két díjat is kapott, tájékoztatott Csatlós Károly felelős szerkesztő. Egyelőre földi sugárzásban fogható az adásuk, így a környező falvakban láthatják a műsort, az ottani kábelszolgáltató ugyanis veszi a műsort és szétszórja, Nyárádszeredától, Marosfelfaluig. Marosvásárhelyen is fogható földi sugárzásban, illetve a kábelszolgáltató extra magyar csomagjában. Folynak a tárgyalások, hogy bekerüljenek az alapcsomagba, akkor tudnának mindenkit megszólítani, elérni. Jelenleg a híradókra koncentrálnak, de a magazinműsorok és a reggeli beszélgetések is ugyanilyen fontosak. /Antal Erika: „Erdélyiekhez szólni” Interjú Csatlós Károllyal, az ETV megbízott felelős szerkesztőjével. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

2009. szeptember 11.

A Csemadok galántai szervezete és a Dunaszerdahelyi Művelődési Intézet szervezésében szeptember 16-a és 20-a között a felvidéki Galánta és a környező falvak házigazdái a Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok idei rendezvénysorozatának. Az immár tizennegyedik alkalommal sorra kerülő művelődési találkozó a Csemadok, a szlovákiai magyarság 60 esztendeje megalakult művelődési szervezetének a Galántához közeli Pereden megtartandó ünnepi közgyűlését köszöntő rendezvényei fénypontja lesz. A Kulturális Napokon a Kárpát-medencei magyar művelődési szervezetek között népes küldöttséggel képviselteti magát az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület is. A romániai magyarság kultúrájáról és közművelődési életéről színes ízelítőt nyújtanak majd a marosfelfalui Bíborka Táncegyüttes tagjai, a Sapientia Egyetem diákjai fotókiállításai és filmbemutatói, az EMKE tagszervezetei tevékenységét népszerűsítő montázsok, valamint Both Zsuzsanna nemezkiállítása és a kolozsvári Vincze László bábelőadása. /Hatvanéves a Csemadok. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 11./

2009. szeptember 25.

A Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok a magyar közművelődési élet egyik legjelentősebb seregszemléje. Idén szeptember 16–20-a között XIV. alkalommal került sor erre a rendezvényre a felvidéki Galántán, valamint a környékbeli, többségében magyarok lakta településeken. Azért is esett a választás a Felvidékre, mivel a CSEMADOK Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség idén ünnepli fennállásának 60. évfordulóját. Az összejövetel társszervezői a Kárpát-medence különböző történelmi régióiban tevékenykedő közművelődési ernyőszervezetek voltak: az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet Lendva (Muravidék), a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, az anyaország képviseletében pedig a Veszprém-megyei Művelődési Központ. A megnyitó ünnepség a galántai Szent István király római katolikus templomban volt. Megnyitó beszédet mondott Hrubik Béla, a CSEMADOK elnöke, valamint a határon túlról érkezett közművelődési ernyőszervezetek nevében Dáné Tibor Kálmán, az EMKE elnöke. A megnyitó ünnepi hangulatát emelte a galántai Kodály Zoltán Daloskör előadása. Az erdélyiek gazdag programmal érkeztek. Sikert aratott a Kovács Hajnal vezette marosfelfalusi Bíborka Táncegyüttes, valamint Vincze László kolozsvári bábművész. Bemutatták a Sapientia EMTE Fotó-, Film- és Média-szakos hallgatói által készült rövidfilmeket. A CSEMADOK megalapításának 60. évfordulója alkalmából szervezett ünnepi ülést a peredi művelődési házban tartották, s ebből az alkalomból a résztvevő szervezetek és kulturális intézmények közös zárónyilatkozatot fogadtak el. /Dáné Tibor Kálmán: Művelődési seregszemle: idén Galántán ünnepeltek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./


lapozás: 1-23




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998